„A karrierem egyik tételmondata az, hogy »Mindig van feljebb!«, bár ma már értelemszerűen mást jelen számomra, mint harminc évvel ezelőtt.” 

A mottó annyiban árnyaltabb ma már, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak bebizonyította, az egykor vágyott kapitalizmus hosszú távon nem fenntartható. A „mindig van feljebb” ilyen kontextusban már korántsem azt jelenti, hogy mindig több kell valamiből. Sokkalta inkább jobbat kell alkotni, vagyis egy fenntartható gazdaságot kell létrehoznia az emberiségnek. A fenntarthatóság pedig nemcsak üzleti, hanem egyéni, emberi szempontból is lényeges. 

Keresve sem találnánk olyan magyar vállalkozót, aki még nem szembesült azzal, hogy valami nem az eredeti tervei alapján történt. Ilyen esetekben pedig érdemes egy tágabb horizonton vizsgálni a céljainkat, és B vagy C tervekkel is rendelkezni. „A verzió, B verzió – tervezni jó perverzió” 

A válságok és a transzformáció korában az emberek érezhetik úgy magukat, mintha egy reményteljes apokalipszisben élnének. A magyarok a történelmi tapasztalok alapján ugyan nem igazán szeretik a változásokat, inkább a „túlélésre” játszanak, ami jelentheti a „kevésbé ideális” helyzet elfogadását is. Mindez igaz a vállalkozások működésére is, amennyiben hajlamosak vagyunk az új lehetőségeket is negatívnak látni, félni tőlük ahelyett, hogy kiaknáznánk. A pozitív gondolkodás lehet annak az alapja, hogy a félelem átfordítható legyen zsigeri kíváncsiságba. Ehhez azonban át kell programoznunk magunkat, illetve meg kell változtatni a munkavállalók gondolkodását is. „A pozitív gondolkodás alapja, hogy bár sok mindenen nem tudunk változtatni, a hozzáállásunkon azonban igen.” 

A cégvezetőnek tudnia kell kommunikálnia az alkalmazottakkal – ez a terület azonban nem áll jól Magyarországon. Egy felmérés eredményei alapján ismertette, hogy a munkavállalók a vezetők egynegyedéről gondolják úgy, hogy nem képesek vele kommunikálni, illetve nem értik a vezetői üzeneteket. Az előadó elmondta: ha a munkavállalók 25 százaléka érzi rosszul magát a munkahelyén, az a teljesítményükben is tetten érhető. A sikerhez tehát inspirálni kell az embereket. „A kommunikáció fontos az üzletszerzésben, a márkaismertség növelésében, így végső soron abban, hogy a vállalkozás üzletileg is sikeres legyen” – hangsúlyozta Geszti Péter. Ehhez ma már számos ingyenes kommunikációs lehetőség áll a cégek rendelkezésére. A kommunikációs szakember úgy összegezte, egyértelműen látszik is már ebben egyfajta pozitív változás.